Orvosi tanácsok / Betegségmegelőzés

 A hagyományos kínai orvoslás szerint az emberi test és szellem megfelelő működését különféle biokémiai és lelki folyamatok egészséges egyensúlya tartja fenn, és ezt a chi -energiák áramlásán keresztül biztosítja. Ha a harmonikus működésben,azaz a homeosztázisban zavar keletkezik, az egyensúly felborul és betegség jelentkezik testi és lelki szinten egyaránt. Ennek értelmében az egészséget úgy lehet megőrizni, hogy mindazt, amire a testnek és szellemnek szüksége van, megfelelő mennyiségben biztosítjuk számára. A fizikai és lelki igények egymással összefüggenek, nem elválaszthatóak, a kettő együttes harmonizálása és megfelelő "tápláléka" vezet.

A hagyományos kínai orvoslás és filozófia a korrelatív /kölcsönös viszony/ gondolkodáson alapul és empirikus úton fejlődött ki. Sok évszázados megfigyelések alapjait figyelembe véve arra a következtetésre jutott ez a tudományág, hogy az emberi testben ugyanazon mechanizmusok és folyamatok működnek, mint a. A mechanizmusok irányai és minőségei ellentétes pólusok kombinációi: mozgás-nyugalom, könnyű-nehéz, feszes-ernyedt, gyors-lassú, világos-sötét, fekete-fehér, ég-föld, fent-lent, éjszaka-nappal, . - ezt jelöli a yin-yang terminus.

A mechanizmusok elemi alanyai, maguk a mechanizmusok elszenvedői az öt elem a fa, a tűz, a föld, a fém és a, melyek önmagukban is a rájuk jellemző, igen sajátos, meghatározott tulajdonságokkal bírnak. Az emberi szervezetet is ezek az elemek, illetve ezek kombinációi alkotják. Minden elemhez tartozik egy yin és egy yang szerv, melyek folyamatos kölcsönhatásban állnak egymással.

Számos érzelmi folyamat szintén biokémiai alapokon nyugszik: befolyásolható - kiváltható, megszüntethető biokémiai anyagokkal; és a biokémiai folyamatok befolyásolhatók, kiválthatók és megszüntethetők lelki gyakorlatokkal. A kínai orvoslásban minden szervhez egy adott érzelem és érzék van társítva. Azt mondják, hogy a lélek és a szervek egészsége akkor áll ha egy érzelem/érzet (mint pl: harag , düh, irigység, rosszindulat, félelem stb.) vagy érzékszervi élvezet, inger nem túl tartós vagy erős, mert az károsíthatja a szerv, szervezet egészséges működését.

Az egészséges életmód során törekedni kell a mérsékelt, higgadt érzelmi életre, az öt elem pótlására, a tápanyagok szempontjából megfelelő mennyiségű, minőségű és kombinációjú étel bevitelére. A yin-yang egyensúlyának fenntartásához pedig megfelelő mennyiségű és arányú ellentétes mechanizmusok gyakorlásáról kell gondoskodni, így pl: mozgás-pihenés, feszülés-ernyedés; állás-ülés stb. A lényeg a szervezetnek és az elmének a változatosságra, sokszínűségre, harmóniára való törekvésének folyamatos fenntartása. Ennek eredményeképpen az ember test egy állandó működésre, cselekvésre és egy harmonikus állapot elérésére van késztetve. Így a biológia által meghatározott folyamatok - mind fizikai, mind lelki szinten - természetes módon kifejezésre kerülnek, a szervezetben és a lélekben egyaránt megszűnnek a pangások, fertőződések és kóros állapotok..

Fokozottan ügyelni kell arra, hogy semmiből ne legyen túl kevés vagy túl sok, mert ez a szervezetet igénybe veszi, hosszabb távon leterheli. A keletkezett probléma megoldásához valahonnan energiát kell elvonnia, ami gyengébb működéshez vezet. Törekedni kell a mértékletesség elvének betartására, nem véletlenül tartja a mondás: "Jóból is megárt a sok."

Minden szervezet egyedi, ezért a fent említett alapelveket - a mértéket és arányokat- egyénileg kell beállítani. Az élőlények szoros kapcsolatban állnak a környezettel, egy időjárás-változás vagy lakhelyváltoztatás, utazás stb. során mindenkinek alkalmazkodnia kell az új viszonyokhoz. Ez úgy valósítható meg, ha nem kötnek bizonyos, az egyén elég rugalmas az életmódbeli változtatáshoz, érzékeny a külső és belső változásokra, s észreveszi, hogy a szervezetben milyen új igények jelentkeztek, s melyek azok, amik nem szorulnak további táplálásra. A szervezet általában jelez minden belső folyamatról, kis odafigyeléssel ezek a jelek könnyen értelmezhetőek.

Abban az esetben ha a szervezet egyensúlya, és betegség jelentkezett, az orvos felkeresése ajánlott, nem szabad egyedül öngyógyítással kísérletezni. A beteg több okból kifolyólag sem láthatja tisztán, milyen út vezethet ki a betegségből, és sokszor csak súlyosbítja állapotát. Az orvosi terápiában viszont aktívan részt kell vennie a gyógyulás csak így lesz eredményes és tartós.